Képzeljünk el egy naaagy-nagy, hatalmas, száz nemzetközi repülőtér méretű billiárdasztalt, ami egy picit a közepe felé lejt. Lőjünk ki golyókat véletlenszerűen valamilyen irányba nagy erővel, és idővel azt figyelhetjük meg, hogy nagyjából körülírható kör vagy ellipszis pályán fognak haladni a pálya közepe körül.
Képzeljük el azt is, hogy ezeknek a golyóknak a felszínén poratkák élnek. Lényegtelen, hogy ezek az atkák amúgy mit csinálnak vagy mit nem, de tegyük fel, az egyik ilyen atkakolónia számolja magában az időt. És tegyük fel, az időszámításuk pont elérkezik valami olyan ponthoz, ahol egy korábbi atkakolóniáé véget ért.
Mi történik?
a, - A billiárdgolyó egyszercsak váratlanul kirepül a pályájáról, szétrobban, a semmiből áthajt rajta egy traktor, leszarja egy galamb, felcserélődnek a mágneses pólusai, stb.
b, - A billiárdgolyó egy vonalba rendeződik a többi golyóval és az asztal közepével, valamint a szomszéd asztal közepével is, és az így felszabaduló energiahullám elsöpri a golyó felszínén élő poratkák 90%-át, a maradék 10% pedig a tudatos létezés egy magasabb síkjára emelkedik.
c, - A golyó gurul tovább a megszokott mederben, és az égadta világon semmi nem történik; mert a golyó, a többi golyó meg az asztal is pont nagy ívben leszarják, hogy a poratkák egymást között mihez igazítják a stopperóráikat.