Đouble Deepthroät Nunnerỹ

A témával  való foglalatoskodás túlzott, hiszen annak súlya és jelentősége a fíling ellenére a nullához konvergál. Gondolom nem kell külön bemutatnom a Lászlót. Publicisztikai és felekezeti múltja predesztinálta jelenleg betöltött szerepére. De nagyon vigyázzon, ki mit mond és gondol, mert aki kettős mércét kiált, az nyilas.
 

   Rögtön az elején leszögezném, hogy a témával való foglalatoskodás illetve makacsul köztudatban tartása a nemzeti-konzervatív oldal részéről egyfajta pótcselekvés: ezen rágódni tulajdonképpen a videótékából suttyomban kilopott japán MILF-pornós VHS kazettára végzett csoportos onanizálás politikai megfelelője - ám az utánozhatatlan fíling ellenére valós súlya és jelentősége a nullához konvergál. Mégis jól esik újra és újra elővenni, és elszörnyülködni rajta, hogy ez volna kérem az az egy főben kikristályosodó, vegytisztára párolt mentalitás, amitől hazai szocialistáink és liberálisaink unos-untalan elfelejtenek elhatárolódni (tisztelet a ritka kivételnek), s amely oly szépen, mondhatni mértani igényességgel rajzolja ki nekünk a MaSzoP és a SzaDeSz címkéjű halmazok ideológiai metszetéből kinőtt új embertípus kontúrjait. Hogy végül ne kelljen magunknak is kényszerzubbonyban bevonulni egy a címet ihlető egyénével szomszédos alagsori gumicellába a Lipótmezőn, azt hiszem mindannyian megérdemeljük, hogy a témát mélyreható alapossággal megrágjuk és kiköpjük még most az egyszer, majd soha többet.

   Gondolom senkinek nem kell külön bemutatnom a Lászlót. Megvallom, sokáig volt az én fejemben is némi képzavar az ürgét illetően. Elég hamar feltűnt ennek az embernek az aktivitása a magyar balszél és a new yorki zsidó emigráció kurucinfójának hasábjain. Derengett egy név halványan, egy egész jó kis könyv szerzőjéé, amit még régebben olvastam, amiben egy nemrég történelmi egyházként elismert szekta belsős dolgairól és visszásságairól volt szó kertelés nélkül (ez a mozzanat még fontos lehet a későbbiekben emberünk lelkivilágának megértéséhez). Node az igazi meglepetés akkor ért, amikor összeállt bennem a kép, és mintegy derült égből villámcsapásként felsejlett elmémben a szörnyű valóság: a kitántorgott másfélmilliónk nevében miránk Mein Kampfot parafrazeáló és a fent említett valláskritikus sikerkönyvet nevével jegyző személy egy és ugyanaz a László.

   Azok kedvéért, akik még nem bírnák a megingathatatlan bizonyosság sziklaszilárdságát, s elméjük bárkája viharos kételyek közt hányattatna:
           Igen, jól sejted Kedves Olvasó, ez bizony a Bartus lesz.
(S hogy mire föl fenti sorok cizelláltsága, illetve az óckodás hősünk teljes nevének egészben történő leírásától? Senkit nem szeretnék emlékeztetni a Vásárhelyi kontra Index esetre, de akadt, hogy a Hírszerző munkatársait fenyegette perrel és többmilliós kártérítési kötelezettséggel maga a demokratikus értékek és az emberi jogok iránt oly elkötelezett B. László, holmi kérdések és ténymegállapítások kapcsán. Ezért is tartok tőle jómagam is, hiszen már az eddig leírtak alapján simán kiperelhetné belőlem a meleg szart, ami Amerikában amúgy sem szokatlan reakció, mondjuk például a dialektikus érvelés alkalmazása helyett. Itt szeretném halkan megjegyezni, hogy mindeközben a fennálló magyar államrend minden létező csatornán történő lediktatúrázása, a magyar lakosság és a kormányfő folytonos fasisztázása, nácizása, antiszemitázása mindeddig még senkire nézve semmiféle következménnyel nem járt - szóval ennyit a sajtószabadságról, Kedves Bodó Balázs és százezre!)

   B. László megmondóipari pályafutásának kezdete valahova a 168 óra lapjain való feltűnésére datálható, azóta bejárta a poszt-pártállami és a szélbal újságírás minden zegzugát, hogy végül az Amerikai Népszava (továbbiakban Pékfasza) főszerkesztői trónjáról szórjon villámot és mennydörgést. Említett múlt Lászlót szinte predesztinálta jelenleg betöltött szerepére, amit csak súlyosbított a Hit Gyülekezete soraiban eltöltött cirka nyolc éve. Némi kerülőként muszáj kitérnem erre a jelenségre: a neoprotestantizmus tulajdonképpen a nyers bibliai fundamentalizmushoz való görcsös visszatérni akarás mozgalma, szembemegy mind a katolikus, mind a történelmi protestáns egyházak teológiájával; ez ugyanaz a gyűlöletteljes irigy hevület, amivel a római csőcselék és a megalázott zsidó lakosság viseltetett a mind katonailag, mind technológiailag, de főleg szellemileg nagyságrendekkel magasabban álló Római Birodalom és annak kultúrája ellen. A jelenkori neoprotestantizmus gyűlöletének oka a történelmi egyházak irányába is abban a puszta tényben lelhető, hogy a kezdeti bázis-zsidó alapokhoz képest a nagyegyházakból mostanra az antik filozófia, vallási rítus és művészi külsőségek némiképp torzult és leegyszerűsített rezervátuma képződött, azok gyökeres kipusztítása helyett. Ezért jelenleg a gréko-román alapokon nyugvó történelmi nagyegyházak illetve idehaza még a táltosdobos ősmagyarkodás képviselik mindazt, ami ellen az eredeti (könyvtárégetős) őskereszténységet - vagy akár a múlt század bolsevizmusát - annak idején létrehozták. Ugyanezen alapon (illetve Németh Sándor személyes sértődöttségéből kifolyólag) ágál a nemzeti kultúra és a nagyegyházak ellen (és kritikátlan áhitattal a zsidóság és Izrael állam mellett) a Hit Gyülekezete (ATV tulajdonosi köre megvan?), s ennek a látásmódnak a nyolc éves lenyomatát érezhetjük B. László minden egyes kiejtett mondatában, annak ellenére, hogy a témába vágó Fesz Van című könyve történetesen egy kurva jó könyv volt.

   Ebbe ugyan nem láthatok bele, de ha őt magát megkérdeznénk róla, szerintem valószínűleg lelkes antifasisztaként definiálná magát, mint ahogy minden Pékfaszán leírott bekezdésében ha legalább mondatonként nem szerepel egyszer a fasiszta és/vagy a náci kifejezés a Fidesszel és/vagy a Katolikus Egyházzal alkotott szóösszetételben, akkor egyszer sem. Ami egyrészt a publicisztikai illetve felekezeti hátterét tekintve a fent tárgyaltak fényében egyáltalán nem meglepő, ugyanakkor mélyen elszomorító a számtalan csúsztatás és néha nyílt hazugság miatt is, amiket nem átall papírra vetni. Ezek mellett a csőlátó sztereotipizálás és a más szemében a szálkát, sajátjában a gerendát sem észrevevő pszichopata fröcsögés már-már eltörpül. Bár kipécézett célcsoportja az általa többnyire csak vélt tényállás mentén fasisztának, nyilasnak, nácinak stb. címkézett politikai oldal, ám említettek antifasiszta ostorozását - túlzás nélkül kijelenthetjük - echte neonáci retorikával műveli (de erősen idézi a Rákosi-éra mantráit is), csak az alanyokat kell kicserélni.

   Az alábbiakban szemezgessünk kicsit közírói munkásságából, ízlelgessük, forgassuk pár gyöngyszemét, majd rögtön utána vessük is össze ugyanezen szövegek kissé módosított változataival.

   "Nem támogatok olyanokat, akik félnek, mellébeszélnek, akiknek fontosabb a látszat, akik nem látják a fától az erdőt, akik bedőlnek hazugságoknak, akik nem mennek neki a Vatikánnak, nem mutatják fel a katolicizmus szerepét, akik megijednek, hogy akkor egyházellenesnek bélyegzik őket. Nincs semmi közösség olyanokkal, akik nem söprik el a képmutatást, a sznob megjátszást, a kollaborációt, akik nem azt hirdetik, hogy illegitim az ország vezetése, alkotmánya, bűnözők kezébe került az állam, akik nem a törvényes felelősségre vonásukat, bíróság elé állításukat követelik az alkotmányos rend megdöntése miatt, hanem választásra készülnek velük a diktatúra álnok törvényei alapján."
---> Nem támogatok olyanokat, akik félnek, mellébeszélnek, akiknek fontosabb a látszat, akik nem látják a fától az erdőt, akik bedőlnek hazugságoknak, akik nem mennek neki a Mazsihisznek, nem mutatják fel a judaizmus szerepét, akik megijednek, hogy akkor zsidóellenesnek bélyegzik őket. Nincs semmi közösség olyanokkal, akik nem söprik el a képmutatást, a sznob megjátszást, a kollaborációt, akik nem azt hirdetik, hogy illegitim az ország vezetése, alkotmánya, bűnözők kezébe került az állam, akik nem a törvényes felelősségre vonásukat, bíróság elé állításukat követelik az alkotmányos rend megdöntése miatt, hanem választásra készülnek velük a diktatúra álnok törvényei alapján.

   "Ezért a magyar nép köszönje meg Kertész Ákosnak, hogy ilyen világosan és tisztán elé teszi bajainak okát, megadja a diagnózist és a terápiát. És rúgja le magáról az antiszemita, náci csürhét, ezek mindennapi terrorját, egy fasiszta párt épülő diktatúráját. Szakítson az alattvaló léttel, és mint egy szabad nép, nézzen szembe történelmi bűneivel, számoljon le azokkal, és majd nem kell kompenzálni a kisebbrendűségi érzéseket, nem kell körmeneteken bohóckodni, és egy hulla darabját hurcolászni, abban reménykedni: akkor majd nem kell irigyelni senkit, nem kell bűnbakokat keresni az átokra, mert felszabadul ennek a népnek a tehetsége és alkotó energiája, és áldott lesz minden, amire ráteszi a kezét."
---> Ezért a zsidó nép köszönje meg Csurka Istvánnak, hogy ilyen világosan és tisztán elé teszi bajainak okát, megadja a diagnózist és a terápiát. És rúgja le magáról a nemzetellenes, bolsevik csürhét, ezek mindennapi terrorját, egy sztálinista párt épülő diktatúráját. Szakítson az alattvaló léttel, és mint egy szabad nép, nézzen szembe történelmi bűneivel, számoljon le azokkal, és majd nem kell kompenzálni a kisebbrendűségi érzéseket, nem kell egy fal mellett hajlongva bohóckodni, és egy darab pergamentekercset hurcolászni, abban reménykedni: akkor majd nem kell irigyelni senkit, nem kell bűnbakokat keresni az átokra, mert felszabadul ennek a népnek a tehetsége és alkotó energiája, és áldott lesz minden, amire ráteszi a kezét.

   "Időben szóltunk: ha nem állítják le a Horthy-kultuszt, Wass Albert, Nyirő József és más fasiszták, nyilasok, nácik rehabilitációját, Magyarországon zsidókra fognak vadászni és zsidókat fognak ölni. Ez elkerülhetetlen. Ha ez megtörténik, annak első számú felelőse Orbán Viktor lesz, aki a háttérből mindezt engedi és kettős beszéddel antiszemita uszítást folytat a »nemzetközi globális nagytőke« ellen, a politikai ellenfelekben és a külföldi demokratikus fékekben is a zsidókat láttatva. Magyarország orbánista »szabadságharcát« a zsidók ellen vívja, ezért senki ne csodálkozzon, ha előbb-utóbb felmerül egyesek fejében a gondolat, hogy meg kellene szabadulni azoktól, akik minden bajunk okozói. De ugyanolyan felelős lesz az a magyar nép is, amely soha nem nézett szembe a felelősségével a történelmi bűneit illetően, hanem a felelősséget mindig másokra hárította, és most is egy fasiszta diktatúrát támogat."
---> Időben szóltunk: ha nem állítják le a Kádár-kultuszt, Károlyi Mihály, Heller Ágnes és más sztálinisták, vörösök, kriptokommunisták rehabilitációját, Magyarországon kulákokra fognak vadászni és keresztényeket fognak ölni. Ez elkerülhetetlen. Ha ez megtörténik, annak első számú felelőse Gyurcsány Ferenc lesz, aki a háttérből mindezt engedi és kettős beszéddel magyarellenes uszítást folytat a »többségi elnyomó társadalom« ellen, a politikai ellenfelekben és a békés tüntetőkben is fajgyűlölő terroristákat láttatva. Magyarország gyurcsányista »antifasizmusát« a nemzet ellen vívja, ezért senki ne csodálkozzon, ha előbb-utóbb felmerül egyesek fejében a gondolat, hogy meg kellene szabadulni azoktól, akik a reformok bedőlésének okozói. De ugyanolyan felelős lesz az a zsidó nép is, amely soha nem nézett szembe a felelősségével a történelmi bűneit illetően, hanem a felelősséget mindig másokra hárította, és most is egy poszt-kommunista diktatúrát támogat.

   "Miért feltételezik azonnal egy arab kinézésű emberről, hogy illegális bevándorló? Ránézésre ítélnek meg embereket, és a kinézésük alapján minősítik őket? [...] Nincs okunk kétségbe vonni az állításukat: ha valaki azt mondja, hogy egy magyar rendőr úgy lépett oda hozzá, hogy arról azt feltételezte, hogy ki akarja rabolni, azt azonnal elhisszük, legfeljebb azt nem értjük, hogy miért nem rabolta ki. [...] Egyetlen szavukra elhisszük, hogy a civil ruhások be voltak rúgva, mint az állat… [...] a hivatalos Magyarország civil ruhás képviselői ilyenek, ez egy csendes hétköznapi igazoltatás, az unalmas mindennapok része."
---> Miért feltételezik az amerikaiak azonnal egy mexikói kinézésű emberről, hogy illegális bevándorló? Ránézésre ítélnek meg embereket, és a kinézésük alapján minősítik őket? [...] Nincs okunk kétségbe vonni az állításukat: ha valaki azt mondja, hogy egy cigány úgy lépett oda hozzá, hogy arról azt feltételezte, hogy ki akarja rabolni, azt azonnal elhisszük, legfeljebb azt nem értjük, hogy miért nem rabolta ki. [...] Egyetlen szavukra elhisszük, hogy a cigányok be voltak rúgva, mint az állat… [...] A romák képviselői ilyenek, ez egy csendes hétköznapi rablás, az unalmas mindennapok része.

„Amikor Budapesten jártam, rászántam két órát, és csak mentem az utcán, néztem az arcokat. Mindegyiket úgy vizsgáltam, hogy ha megjelenne nálam egy állásinterjún, a takarításon kívül mire tudnám még használni. A 21. században. Megvallom, még egy közepes elektronikai bolt személyzetét sem tudtam volna összeszedni, viszont takarítóm lett volna elég. Nem is értem, hogy ezzel az emberanyaggal miből él ez az ország?"
---> Amikor vidéken jártam, rászántam két órát, és csak mentem a cigánysoron, néztem az arcokat. Mindegyiket úgy vizsgáltam, hogy ha megjelenne nálam egy állásinterjún, a takarításon kívül mire tudnám még használni. A 21. században. Megvallom, még egy közepes elektronikai bolt személyzetét sem tudtam volna összeszedni, viszont takarítóm lett volna elég. Nem is értem, hogy ezzel az emberanyaggal miből él ez az etnikum?

   De talán a legszebb ilyen parafrázist Stumpf Andrásnak köszönhetjük a Heti Válaszból. Mellesleg ez volt az az átlépett ingerküszöb, aminek kapcsán az általam látott eddigi egyetlen kénytelen-kelletlen kiizzadt elhatárolódás megszületett B. László agymenéseivel kapcsolatban. Köves Slomó szerint a Pékfasza egy hecclap, B. László pedig blöfföl, amivel egyet is érthetnénk, valószínűleg a fiatal rabbi is csak naivitásból írja amit ír, mert emlegetett orgánum tényleg elmenne egy élvezhetően humoros Náczivadász-Hírcsárda egyvelegnek - ha az ott megjelenteket az illetékesek és kommentelőik nem gondolnák halálosan komolyan. A helyzet tragikomikumát csak fokozza, hogy egy a Hírcsárdán megjelent poént a Pékfasza már napokkal előtte megírt, igaz, ők nem poénnak szánták.

   Akinek ezek után bármi kételye is volna afelől, hogy itt egyáltalán nem áll fenn valami súlyos aránytévesztés, azt figyelmeztetjük, nagyon vigyázzon mit gondol és mit mond, mert B. Lászlónak erre is van magyarázata: aki kettős mércét emleget, az bizonyára azért tesz ilyet, mert nácifasisztanyilas (nyilván, mi más lenne). Kuss a nevünk, na (ha van rajtunk sapka, azért, ha nincs, akkor meg azért). Nincs is mit csodálni ezek után, ha már szegény bőrszíne miatt üldözött, az életéért menekülő Mohácsi Viktóriát is ezekkel a szavakkal köszönti, teljesen jogosan:
"A hír ennyi: Mohácsi Viktória roma emberi jogvédő emigrált Kanadába. Nagyon jól tette. Gratulálunk. Élete legokosabb döntése volt. Magyarországon fanyalognak. Nem is vártunk jobbat. Mohácsi Viktória nem elérhető, megszakított minden kapcsolatot. Nagyon jól tette. Ne nézzen hátra, hagyjon maga mögött mindent. Ne törődjön vele, mit mondanak, mit csinálnak. Felejtse el örökre. Kezdjen új életet egy normális világban. Felejtse el Magyarországot, örüljön, hogy vannak helyei a világnak, ahol nem törődnek azzal, hogy mi a származása, a bőre színe. Élvezze, hogy kilépett a civilizációba és emberek közé került. Mostantól embernek érezheti magát. Sok boldogságot. Isten hozta az életben."   - Tudják, azt a Mohácsi Viktóriát, aki szerint a világ legtermészetesebb dolga, ha egyes csoportok alacsony jövedelmüket munkavállalás helyett mások megtermelt javaiból, azok kárára egészítik ki; aki szerint bizonyos csoportok által lakott területek azért néznek ki úgy, ahogy, mert a többségi magyarok éjszakánként odahordják a szemetet (minden bizonnyal); és aki szerint egy őáltala vélelmezett, ellenben soha senki által nem bizonyított (sőt azóta már bíróságon rég meg is cáfolt) szóbeli provokációval lényegében jogilag és morálisan is teljesen egyenértékű lépés, ha az illetőt tízen-tizenöten összeverik és halálrakéselik.

   Hát ennyi volna. Amit gondoltam, elmondtam róla, ez az ember nem érdemli meg a rá pazarolt karaktereket és webfelületet. A továbbiakban nem is óhajtok vele foglalkozni, vagy tudomást venni róla, de azért azt így a végére - kerül amibe kerül - leírom:

Bartus László egy beteg ember. Segítségre szorul.

 (Vagy egyszerűen csak végtelenül aljas és gonosz.)